hétfő, április 25, 2011

kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.


(Reményik Sándor)

vasárnap, április 10, 2011

miért?

Megcsörrent a telefon. felvettem. senkI sem szólalt meg. egyre csak rá gondolok. leteszem. miÉrt büntetnek valakit és ki? megint megszólal  a telefon. ezúttal sem szólalt meg senki. hallom a csendet. kint a lovak legelik a fRissen sarjazott füveT. süt a nap. majd fúj a szél. ellepik a felhők az égboltot. sötét van. megint Megszólal a telefon. hangtalanul beszél valakI, hallom. nagyon szomorú. segítenÉk, de nem tudok. hiRtelen elhallgat. nem hallom többeT. leteszem a kagylót. ilyenkor rámtör a szomorúság. a tehetetlenség. halloM ahogy vergődik, tehetetlenül. hangtalanul. csak ő tudja és én. éjjel van már. Ismét megcsörren a telefon. felveszem. hallom ahogy sóhajt. nem beszÉlünk. sír. hallom, ahogy legöRdülnek a könnyek az arcán. kell szenvedni. és ha igen, miérT? ki tudja megmondani? jobbak, bölcsebbek leszünk? edzettebbek? erre teremtettünk? nem Mond semmIt. hallgatunk. halljuk egymás lélegzetvételÉt. leteszi. olvasok. megy a zene. buddha bar. mostmáR nem szól a telefon. lefekszem. de mégsem. nem tudok aludni. hallgass meg kérlek. szereTném. imádkozom.

kedd, március 22, 2011

nem vagy ...

felriadok, rosszat álmodtam, kinyújtom kezem, üreset ölel, megfordulok, nem vagy ott, nem hallom ahogy mellettem lélegzel, a sötétben, elmegyek, messzire, nem tudom mikor jövök, mikor láthatjuk egymást,  fogok-e hiányozni neked, akarsz-e velem lenni, nemsokára elmegyek, olyan kevés van már addig, veled szerettem volna lenni, veled szeretnék lenni még addig

hétfő, március 21, 2011

találkozás

Nem megfoghatatlan
ködös alakok
nem átlátszatlan
homályos ablakok
nem kimondott
elhaló szavak
nem semmibe tűnő
boldog pillanat

hanem

kezed,
mely kezemhez érkezett
élő-meleg, puha-örök
nem lángolás
nem tűz -
apró örömök
nem kérdések, nem beszélgetés
végtelen mosolyok
csillogó szemek
együtt ébredés
mámorító illatok -
ami te vagy, s 'mi én vagyok

nem ígéretek, csak napok,
mik egybe tűnnek
s hisszük: soha meg nem szűnnek
nappalok
éjszakák
csókok
ölelések
mert kezed kezemhez érkezett.


(Őri István)

csütörtök, március 17, 2011

...
Kettős teher
s kettős kincs, hogy szeretni kell.
Ki szeret s párra nem találhat,

oly hontalan,
mint amilyen gyámoltalan
a szükségét végző vadállat.
...


(József Attila)