Alternatív gyógymód Szászrégen Marosfelfalu felôli kijáratánál, egy tágas udvaron van a Zeki sportegyesület székhelye.
Zeki keleti nyelveken okosat jelent, itt egy barna, kétéves csikó neve. Aki itt jár, megnézheti azokat a lovakat, amelyekkel a Barabási család dolgozik.
A lovassportnak Romániában még nincs olyan népszerûsége, mint más országokban. A ló inkább haszonállat, munkatárs, viszonylag kevesen engedhetik meg maguknak, hogy állatszeretetbôl, hobbiból tartsák. S talán még ennél szûkebb azoknak a köre, akik számára a lovaglás és a lótartás életformává vált. Ilyen Barabási Zoltán, aki Szászrégenben létrehozta a Zeki sportegyesületet, ahol szervezett körülmények között öt éve lehet lovagolni, ugyanakkor az egyesület munkatársai lovas terápiával is foglalkoznak. Az ötlet szinte véletlenül jött: egy Ausztriában kezelt sérült kisfiúnak javasolták a hipoterápiát, az édesanyja pedig felkereste a közelükben azt a helyet, ahol lovagolni lehetett, és kérte, foglalkozzanak a fiával. Így jutott el Barabási Zoltánhoz.
– A lovasterápia hasonlít a gyógytornához – mondja a Barabási Zoltán, aki a sportegyesületben az egyik házigazda –, annyi különbséggel, hogy talaj helyett lóháton végzik a gyakorlatokat. A ló lépésének hossza és ritmusa megegyezik az emberével, állandó mozgása, a tôle származó ingerek és energia pedig szinte mágikus hatással van a hátán ülôre. A lovasnak olyan érezése lehet, mint a magzatnak az anyaméhben.
Vannak olyan betegségek, amelyek esetében nem ajánlják a lovaglást, mint például az epilepszia, a gerincbántalmak. A terápia elsôsorban a gyerekeknél hatásos, s ezzel kapcsolatosan az a tapasztalat, hogy míg a gyógytornász talajgyakorlatait "kényszerûségbôl" végzik, addig a lovas terápián a "a ló kedvéért" olyat is megtesznek, amit egyébként nem szívesen.
Szászrégenben, a Zeki sportegyesületnél mindenekelôtt a 16 év alatti, szellemi és testi fogyatékos gyerekek járnak terápiára a megye különbözô településeirôl. A gyógymód tudományosan bizonyított hatása folyamatos és maradandó: segít a mozgás helyes koordinációjában, az egyensúlyérzék fejlesztésében, ugyanakkor a ló hátán az izgô-mozgó lovas viselkedése is fegyelmezettebbé válik, javul a koncentrációs képessége. A lovasterápiás kezelés nem meghatározott idôre szól: a folyamatosság hozzásegít ahhoz, hogy ló és lovas összeszokjon, közöttük bizalmi viszony alakuljon ki, ami jó hatással van a fogyatékos és a környezete közötti kapcsolatra.
Április 3-án 18 órától a radnótfáji új templomban irodalmi estet szervez a Kemény János Mûvelôdési Társaság a közelgô magyar költészet napja tiszteletére, amelyen a szerzô jelenlétében bemutatják Markó Béla Festékfoltok az éjszakában és Boldog Sziszüphosz címû köteteit. Markó Béla elôadást tart A költészet értelme ma címmel. Verseibôl felolvas Kiss-Miki Melinda és Kiss-Miki Renáta. Fellép Szabó Elôd.
Miért nem jöttél Csíksomlyóra? Hisz nagyon vártalak téged a tegnap este Marosvásárhely vasútállomásán! Direkt megvettem neked a jegyeket, és te mégsem jöttél el. Pedig székely vagy! Pedig keresztény vagy! És mégis... És mégis... Dédán, este 8 óra után néhány perccel, megnéztük volna a mozdonycserét, és az étkezőkocsiban finoman megvacsiztunk volna... És mentünk volna tovább: Csíksomlyóra...
Az ember és a kutya hatott egymás genetikai fejlôdésére A kutya nemcsak az ember legjobb barátja, hanem egy új kutatás szerint az evolúcióban is hûséges társa volt az évezredek során: a két faj közötti kapcsolat befolyással volt genetikai fejlôdésükre.
A Nature Communications címû szakmai folyóiratban megjelent tanulmány szerzôi feltárták, hogy a háziasított kutyák agya és emésztôszervrendszere sok szempontból hasonlóképpen alakult, mint az emberé. Meglátásuk szerint a közös környezet is hatást gyakorolt mindkét faj evolúciójára azóta, hogy az ember több tízezer évvel ezelôtt megszelídítette a farkast, és barátjává fogadta. A tudósok körében erôsen vitatott, hogy a háziasítás pontosan mikor is zajlott le. Az biztos, hogy a kutyák tízezer évvel ezelôtt már az emberi társadalmak szerves részét képezték. Együtt eltemetett kutyák és emberek maradványai Németországban is elôkerültek 14 ezer éves sírokból, ami a háziasításra utal, viszont korábbi genetikai tanulmányok a farkasok domesztikálásának eredetét Kínába és a Közel-Keletre helyezték. Nemrégiben az amerikai tudományos akadémia PLoS ONE címû kiadványában megjelent az a tanulmány, amelyben kutatók mitokondriális DNS- vizsgálatok eredményére hivatkozva közölték: a mai kutyák egyik ôséé az a 33 ezer éves koponya, amelyet az oroszországi Altáj- hegységben találtak.
A háziasítás folyamatának megértése végett a mostani tanulmány szerzôi a szürke farkasok, ôshonos kínai kutyák, tibeti masztiffek, német és belga juhászok DNS-ét elemezték. A genetikai információkat hordozó örökítôanyag vizsgálatából az derült ki, hogy a domesztikált kutyák ôsei és a szürke farkasok körülbelül 32 000 évvel ezelôtt válhattak szét egymástól. Azóta az ebek háziasítása és evolúciója fokozatosan valósult meg, amit jelez az is, hogy a kutyapopulációban nem voltak hirtelen bekövetkezett drasztikus ingadozások az idôk folyamán.
"A háziasítást gyakran társítják a népsûrûség növekedésével és a lakott területek zsúfoltságának a fokozódásával. Kétségkívül ezek a kedvezôtlennek ítélt környezeti feltételek nyomást gyakorolhattak mindkét faj genetikai újrahangolására" – fejtette ki Kuo-tung Vang, a Kínai Tudományos Akadémia genetikai kutatója.
A vizsgálat résztvevôi összevetették az emberek és az ebek megfelelô génjeit. Arra a megállapításra jutottak, hogy az emésztésért és az anyagcseréért felelôs gének hasonló változásokon mentek keresztül mindkét fajnál. Kimutatták azt is, hogy a génmódosulás összeköthetô a hús- és növényalapú táplálék arányának nagyjából egy idôben lezajlott jelentôs eltolódásával mind az embernél, mind a kutyánál. Ugyancsak megegyezô evolúciós átalakulást fedtek fel a két faj agyának mûködési folyamataiban, például azoknál a géneknél, amelyek hatással vannak a szerotoninra, az agy egyik "sokfunkciós", különbözô élettani és viselkedési folyamatot szabályozó ingerületátvivô anyagára, kémiai hírvivô molekuláira.
Május 24–26. között Marosvásárhelyen, a méntelep lóversenypályán nemzetközi fogathajó versenyre kerül sor. A programok mindhárom napon délelôtt 11 órától kezdôdnek. Pénteken díjhajtás, szombaton maratonhajtás, míg vasárnap akadályhajtás és az ünnepélyes díjátadás zajlik.
Marosszéki lófuttatás (vajda) A lovassportot kedvelôk vetélkedôje Május 25-én, szombaton Székelyvéckén tartják meg elôször a marosszéki lófuttatást. Az amatôr versenyrôl csütörtökön délben tartottak sajtótájékoztatót a szervezôk, akik a versennyel hagyományt szeretnének teremteni, lehetôséget arra, hogy a lótartók, - kedvelôk találkozzanak, kipróbálják lovaikat, lovaglótudományukat, és tapasztalatot cseréljenek.
A marosszéki lófuttatás Jankovics Ferenc, Palotás Tibor, Ferenczi Margit, Boda Attila ötlete volt, hozzájuk társult az Artecotur Egyesület, amely felvállalta a rendezvény jogi, szervezôi hátterét. Az eseményt felkarolta és védnökként is támogatja Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács alelnöke. Fekete Pál, Székelyvécke polgármestere is jelentôsen hozzájárult a szervezéshez a helyszín elôkészítésével és egyéb teendôk elvégzésével. A versenypályát a községközponttól mintegy másfél kilométerre jelölték ki, hossza kb. 800 méter. Ide kizárólag gyalog lehet majd feljutni. A program szerint a versenyzôk és az ôket kísérô hagyományôrzô huszárok szombaton 10.30-kor gyülekeznek a község központjában, innen díszmenetben vonulnak a verseny helyszínére, ahol többek között a mezôcsávási fúvószenekar fogadja ôket. A lófuttatásra 17 versenyzô nevezett be, nemcsak Maros, hanem más megyékbôl is. A lovas 18 éven felüli kell legyen, ugyanakkor nem nevezhettek be arab telivérekkel. A versenyzôk sorshúzás alapján kialakított sorrendben állnak majd rajthoz. Az elsôként célba érô versenyzô jut tovább a döntôbe. Az elsô három helyezettet díjazzák, a fôdíj egy nyereg. A verseny szakkommentátora Csontos János magyarországi hagyományôrzô huszár lesz. A futamok szüneteiben Kádár László lovas íjász-, majd a Kerecsensólyom Hagyományôrzô Egyesület honfoglalás kori viselet- és harcbemutatót tart.
A döntôt követôen, az ünnepélyes díjkiosztás után a lovasok levonulnak a községközpontban levô labdarúgópályára, ahol mûvelôdési mûsor lesz. 17 órától fellép a marosszentkirályi Vadrózsák néptáncegyüttes, Trozner Kincsô, Boros Emese, Szabó Levente és Buta Árpád, akik népszerû operettdalokat adnak elô. Közben két külön sátorban Huszár Ákos patkolókovács a mesterség rejtélyeit fedi fel, ifj. Benkô József hadtörténész I. és II. világháborús tárgyakat állít ki, és a magyar hadsereg világháborús részvételérôl tart elôadást. Közben lesz gyermekfoglalkozás, ennek keretében az óvodáskorú gyerekek falovakon "vágtázhatnak". Kézmûvesek, élelmiszer- és italárusok termékeibôl is lehet majd vásárolni, mindkét helyszínen.
A szervezôk külön kérése, hogy a nézôk a pályát ne gépkocsival, hanem gyalog közelítsék meg, mert az odavezetô út nem alkalmas nagyobb jármûforgalomra. Készüljenek fel az idôjárási és a tábori feltételeknek megfelelôen, s vegyék figyelembe, hogy ez sport- és nem más jellegû rendezvény. Továbbá, a saját biztonságuk érdekében, ne közelítsék meg és ne engedjék gyerekeiket a lovak közelébe, mert ilyenkor, tömegben a lovak is másképp reagálhatnak, mint a kifutóban vagy az istállóban.
Fülöp Enikő. Hát igen! Az embernek néhány percre eláll a lélegzete, midőn ezt a szép kis nőcskét is megcsodálja! Milyen szexi egyenruhában a lován, szép formás teste van! Úgy kéne ezt is szeretni, minden nap, míg ki nem ad magából egy szép kisfút, meg egy szép kislányt!
33 megjegyzés:
De klassz! Igazán nem panaszkodhatsz!
Klassz. Ki panaszkodott?!
...én nagyon szeretem azt a vidéket, Fülpöst, hosszú éveken át volt ott egy szeretőm...
...de ahogy látom te is szereted azt a vidéket... lovon...
Ezt a vidéket is szeretem.
14 perces válaszreakció! Te aztán gyors vagy, kedves Noémi, a reakciókban! Na látod: ezt is szeretem benned! Pusssz
Lovaglás és hipoterápia
Geréb Mária
Alternatív gyógymód
Szászrégen Marosfelfalu felôli kijáratánál, egy tágas udvaron van a Zeki sportegyesület székhelye.
Zeki keleti nyelveken okosat jelent, itt egy barna, kétéves csikó neve. Aki itt jár, megnézheti azokat a lovakat, amelyekkel a Barabási család dolgozik.
A lovassportnak Romániában még nincs olyan népszerûsége, mint más országokban. A ló inkább haszonállat, munkatárs, viszonylag kevesen engedhetik meg maguknak, hogy állatszeretetbôl, hobbiból tartsák. S talán még ennél szûkebb azoknak a köre, akik számára a lovaglás és a lótartás életformává vált. Ilyen Barabási Zoltán, aki Szászrégenben létrehozta a Zeki sportegyesületet, ahol szervezett körülmények között öt éve lehet lovagolni, ugyanakkor az egyesület munkatársai lovas terápiával is foglalkoznak. Az ötlet szinte véletlenül jött: egy Ausztriában kezelt sérült kisfiúnak javasolták a hipoterápiát, az édesanyja pedig felkereste a közelükben azt a helyet, ahol lovagolni lehetett, és kérte, foglalkozzanak a fiával. Így jutott el Barabási Zoltánhoz.
– A lovasterápia hasonlít a gyógytornához – mondja a Barabási Zoltán, aki a sportegyesületben az egyik házigazda –, annyi különbséggel, hogy talaj helyett lóháton végzik a gyakorlatokat. A ló lépésének hossza és ritmusa megegyezik az emberével, állandó mozgása, a tôle származó ingerek és energia pedig szinte mágikus hatással van a hátán ülôre. A lovasnak olyan érezése lehet, mint a magzatnak az anyaméhben.
Vannak olyan betegségek, amelyek esetében nem ajánlják a lovaglást, mint például az epilepszia, a gerincbántalmak. A terápia elsôsorban a gyerekeknél hatásos, s ezzel kapcsolatosan az a tapasztalat, hogy míg a gyógytornász talajgyakorlatait "kényszerûségbôl" végzik, addig a lovas terápián a "a ló kedvéért" olyat is megtesznek, amit egyébként nem szívesen.
Szászrégenben, a Zeki sportegyesületnél mindenekelôtt a 16 év alatti, szellemi és testi fogyatékos gyerekek járnak terápiára a megye különbözô településeirôl. A gyógymód tudományosan bizonyított hatása folyamatos és maradandó: segít a mozgás helyes koordinációjában, az egyensúlyérzék fejlesztésében, ugyanakkor a ló hátán az izgô-mozgó lovas viselkedése is fegyelmezettebbé válik, javul a koncentrációs képessége. A lovasterápiás kezelés nem meghatározott idôre szól: a folyamatosság hozzásegít ahhoz, hogy ló és lovas összeszokjon, közöttük bizalmi viszony alakuljon ki, ami jó hatással van a fogyatékos és a környezete közötti kapcsolatra.
Nem lovagolsz egyet még Radnótfájára?
Április 3-án 18 órától a radnótfáji új templomban irodalmi estet szervez a Kemény János Mûvelôdési Társaság a közelgô magyar költészet napja tiszteletére, amelyen a szerzô jelenlétében bemutatják Markó Béla Festékfoltok az éjszakában és Boldog Sziszüphosz címû köteteit. Markó Béla elôadást tart A költészet értelme ma címmel. Verseibôl felolvas Kiss-Miki Melinda és Kiss-Miki Renáta. Fellép Szabó Elôd.
Micsoda áldott, buja bôség,
Micsoda szédítô vidék ez!
Az öreg föld két kézzel adja
Mind, amit csak teremni képes.
Már szinte szóval is kimondják
Titkos tudásuk itt a lejtôk:
Boldogtalan, ki megelégszik
Kevesebbel is, mint a legtöbb.
(Székely János: Vegetáció)
http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20080311-nyolcvan-eve-nem-latott-madarfaj-bukkant-fol.html
http://www.origo.hu/sport/20130418-overdose-testveret-80-millioert-szerezte-meg-mikoczy.html
Szeretlek. Légy jó mindhalálig! Lovon!
http://iwiw.hu/i/komment/hir?url=http://www.life.hu/szorakozz/20130425-vombatkolyok-szuletett-a-budapesti-allatkertben.html
http://www.origo.hu/tudomany/20130504-az-ablakok-tizedelik-a-madarakat.html
http://www.origo.hu/itthon/20130503-elutottek-az-ozet-belejuk-vagott-a-villam.html
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130507-ehesek-a-medvek-sziberiaban.html
http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2377/lovasnap-csikszepvizen.html
http://www.origo.hu/itthon/20130515-szamarak-teptek-szet-egy-ferfit-magyarszecsodon.html
http://www.origo.hu/tudomany/20130515-magyarszecsodi-szamartamadas-szamarak-viselkedese.html
Ilyen veszélyesek ezek a békés háziállatok?
Kedves Noémi,
www.zarandokvonat.hu
Miért nem jöttél Csíksomlyóra? Hisz nagyon vártalak téged a tegnap este Marosvásárhely vasútállomásán! Direkt megvettem neked a jegyeket, és te mégsem jöttél el. Pedig székely vagy! Pedig keresztény vagy! És mégis... És mégis... Dédán, este 8 óra után néhány perccel, megnéztük volna a mozdonycserét, és az étkezőkocsiban finoman megvacsiztunk volna... És mentünk volna tovább: Csíksomlyóra...
Felfedeztem egy blogodon néha névtelenként ólálkodó őrültet: www.czirjakarpad.blogspot.com
Az ember és a kutya hatott egymás genetikai fejlôdésére
A kutya nemcsak az ember legjobb barátja, hanem egy új kutatás szerint az evolúcióban is hûséges társa volt az évezredek során: a két faj közötti kapcsolat befolyással volt genetikai fejlôdésükre.
A Nature Communications címû szakmai folyóiratban megjelent tanulmány szerzôi feltárták, hogy a háziasított kutyák agya és emésztôszervrendszere sok szempontból hasonlóképpen alakult, mint az emberé. Meglátásuk szerint a közös környezet is hatást gyakorolt mindkét faj evolúciójára azóta, hogy az ember több tízezer évvel ezelôtt megszelídítette a farkast, és barátjává fogadta. A tudósok körében erôsen vitatott, hogy a háziasítás pontosan mikor is zajlott le. Az biztos, hogy a kutyák tízezer évvel ezelôtt már az emberi társadalmak szerves részét képezték. Együtt eltemetett kutyák és emberek maradványai Németországban is elôkerültek 14 ezer éves sírokból, ami a háziasításra utal, viszont korábbi genetikai tanulmányok a farkasok domesztikálásának eredetét Kínába és a Közel-Keletre helyezték. Nemrégiben az amerikai tudományos akadémia PLoS ONE címû kiadványában megjelent az a tanulmány, amelyben kutatók mitokondriális DNS- vizsgálatok eredményére hivatkozva közölték: a mai kutyák egyik ôséé az a 33 ezer éves koponya, amelyet az oroszországi Altáj- hegységben találtak.
A háziasítás folyamatának megértése végett a mostani tanulmány szerzôi a szürke farkasok, ôshonos kínai kutyák, tibeti masztiffek, német és belga juhászok DNS-ét elemezték. A genetikai információkat hordozó örökítôanyag vizsgálatából az derült ki, hogy a domesztikált kutyák ôsei és a szürke farkasok körülbelül 32 000 évvel ezelôtt válhattak szét egymástól. Azóta az ebek háziasítása és evolúciója fokozatosan valósult meg, amit jelez az is, hogy a kutyapopulációban nem voltak hirtelen bekövetkezett drasztikus ingadozások az idôk folyamán.
"A háziasítást gyakran társítják a népsûrûség növekedésével és a lakott területek zsúfoltságának a fokozódásával. Kétségkívül ezek a kedvezôtlennek ítélt környezeti feltételek nyomást gyakorolhattak mindkét faj genetikai újrahangolására" – fejtette ki Kuo-tung Vang, a Kínai Tudományos Akadémia genetikai kutatója.
A vizsgálat résztvevôi összevetették az emberek és az ebek megfelelô génjeit. Arra a megállapításra jutottak, hogy az emésztésért és az anyagcseréért felelôs gének hasonló változásokon mentek keresztül mindkét fajnál. Kimutatták azt is, hogy a génmódosulás összeköthetô a hús- és növényalapú táplálék arányának nagyjából egy idôben lezajlott jelentôs eltolódásával mind az embernél, mind a kutyánál. Ugyancsak megegyezô evolúciós átalakulást fedtek fel a két faj agyának mûködési folyamataiban, például azoknál a géneknél, amelyek hatással vannak a szerotoninra, az agy egyik "sokfunkciós", különbözô élettani és viselkedési folyamatot szabályozó ingerületátvivô anyagára, kémiai hírvivô molekuláira.
Nemzetközi fogathajtó verseny
Május 24–26. között Marosvásárhelyen, a méntelep lóversenypályán nemzetközi fogathajó versenyre kerül sor. A programok mindhárom napon délelôtt 11 órától kezdôdnek. Pénteken díjhajtás, szombaton maratonhajtás, míg vasárnap akadályhajtás és az ünnepélyes díjátadás zajlik.
Marosszéki lófuttatás
(vajda)
A lovassportot kedvelôk vetélkedôje
Május 25-én, szombaton Székelyvéckén tartják meg elôször a marosszéki lófuttatást. Az amatôr versenyrôl csütörtökön délben tartottak sajtótájékoztatót a szervezôk, akik a versennyel hagyományt szeretnének teremteni, lehetôséget arra, hogy a lótartók, - kedvelôk találkozzanak, kipróbálják lovaikat, lovaglótudományukat, és tapasztalatot cseréljenek.
A marosszéki lófuttatás Jankovics Ferenc, Palotás Tibor, Ferenczi Margit, Boda Attila ötlete volt, hozzájuk társult az Artecotur Egyesület, amely felvállalta a rendezvény jogi, szervezôi hátterét. Az eseményt felkarolta és védnökként is támogatja Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács alelnöke. Fekete Pál, Székelyvécke polgármestere is jelentôsen hozzájárult a szervezéshez a helyszín elôkészítésével és egyéb teendôk elvégzésével. A versenypályát a községközponttól mintegy másfél kilométerre jelölték ki, hossza kb. 800 méter. Ide kizárólag gyalog lehet majd feljutni. A program szerint a versenyzôk és az ôket kísérô hagyományôrzô huszárok szombaton 10.30-kor gyülekeznek a község központjában, innen díszmenetben vonulnak a verseny helyszínére, ahol többek között a mezôcsávási fúvószenekar fogadja ôket. A lófuttatásra 17 versenyzô nevezett be, nemcsak Maros, hanem más megyékbôl is. A lovas 18 éven felüli kell legyen, ugyanakkor nem nevezhettek be arab telivérekkel. A versenyzôk sorshúzás alapján kialakított sorrendben állnak majd rajthoz. Az elsôként célba érô versenyzô jut tovább a döntôbe. Az elsô három helyezettet díjazzák, a fôdíj egy nyereg. A verseny szakkommentátora Csontos János magyarországi hagyományôrzô huszár lesz. A futamok szüneteiben Kádár László lovas íjász-, majd a Kerecsensólyom Hagyományôrzô Egyesület honfoglalás kori viselet- és harcbemutatót tart.
A döntôt követôen, az ünnepélyes díjkiosztás után a lovasok levonulnak a községközpontban levô labdarúgópályára, ahol mûvelôdési mûsor lesz. 17 órától fellép a marosszentkirályi Vadrózsák néptáncegyüttes, Trozner Kincsô, Boros Emese, Szabó Levente és Buta Árpád, akik népszerû operettdalokat adnak elô. Közben két külön sátorban Huszár Ákos patkolókovács a mesterség rejtélyeit fedi fel, ifj. Benkô József hadtörténész I. és II. világháborús tárgyakat állít ki, és a magyar hadsereg világháborús részvételérôl tart elôadást. Közben lesz gyermekfoglalkozás, ennek keretében az óvodáskorú gyerekek falovakon "vágtázhatnak". Kézmûvesek, élelmiszer- és italárusok termékeibôl is lehet majd vásárolni, mindkét helyszínen.
A szervezôk külön kérése, hogy a nézôk a pályát ne gépkocsival, hanem gyalog közelítsék meg, mert az odavezetô út nem alkalmas nagyobb jármûforgalomra. Készüljenek fel az idôjárási és a tábori feltételeknek megfelelôen, s vegyék figyelembe, hogy ez sport- és nem más jellegû rendezvény. Továbbá, a saját biztonságuk érdekében, ne közelítsék meg és ne engedjék gyerekeiket a lovak közelébe, mert ilyenkor, tömegben a lovak is másképp reagálhatnak, mint a kifutóban vagy az istállóban.
http://www.szekelyhon.ro/magazin/marosvasarhelyi-a-legszebb-magyar-pasztorkutya
http://www.origo.hu/tudomany/20130524-egyetlen-mutacio-okozza-a-feher-tigrisek-kulonleges-szinet.html
http://www.origo.hu/itthon/20130524-oroszlankert-lett-az-allatkertbol.html
http://www.szekelyhon.ro/faluszerte/csiki-lany-nyerte-az-elso-marosszeki-lofuttatast
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130525-megolte-allatkerti-gondozojat-egy-tigris-angliaban.html
Fülöp Enikő. Hát igen! Az embernek néhány percre eláll a lélegzete, midőn ezt a szép kis nőcskét is megcsodálja! Milyen szexi egyenruhában a lován, szép formás teste van! Úgy kéne ezt is szeretni, minden nap, míg ki nem ad magából egy szép kisfút, meg egy szép kislányt!
http://www.szekelyhon.ro/magazin/negyes-ikerborju-csobotfalvan
http://www.greenpeace.org/romania/ro/campanii/energia-nucleara/semneaza-petitia/
Megjegyzés küldése