péntek, február 22, 2013

szarvasnyomok az olvadó hóban


2 megjegyzés:

Áprily Lajos írta...

Maholnap eltûnsz, kedves hó-alap,

mely – hogyha nem kúszott a köd reád –

beintettél hozzám az ablakon,

mihelyt széthúztam könnyû függönyét.

Mutattad a víg szajkó mese-kék

s a bús pirókok vér-szín tollait,

a megriadt nyúl szökkenéseit,

ôzek futását, büszke szarvasét,

s ha jártam süppedôs ösvényeden,

a csodaszarvú muflon lábnyomát.

Elûztél gondot, téli mélabút

s ajándékodtól vissza-visszatért

az életemtôl elfutott öröm.

Eltûnsz s fényes fehérséged helyén

csak bokros, barna domboldal marad,

mely rejti majd az illanó vadat

s meg nem mutatja járásuk nyomát

mohos gyeppel benôtt ösvényeden.

S szegényedem. Megint szegényedem.

Névtelen írta...

https://www.youtube.com/watch?v=PrOXVIv0Ino