No de ki nem volt ott? Haj, régen volt az, lelkem!
Node most azt akartam irni, az influenzajárvány. Hogy a moldáv hadsereg katonái oltások helyett fokhagymát kaptak, adagra, parancsra! Én is igy vészeltem át. Erre jön az egészségügyi miniszterem, s elkezd fenyegetőzni, hogy ha nem oltatom be magam, megbüntet, merthogy járványt terjesztek... Hát azt nem kérdem meg, hogy ki adott neki orvosi diplomát... Nofene. Mondtam neki: tessék, szabad az út! Én leszek az első román állampolgár, akit megbüntessenek ezért. Végül nem tette meg. Nem merte. Azolta csak fokhagymát eszek, be se oltatom magam semmiféle humbuggal, eszem nagyanyám almáit és szopogatom savanyú káposztáját... s nem hiszek semmiféle kimikáléban. Franciaországban az állam által megrendelt és közpénzekből a nagy gyógyszermoguloknak kifizetett oltóanyagok több mint három negyede a nyakukon száradt, raktárakban van, s nem tudják, mit kezdeni vele.
Az AEÁ-ban a lakosok több mint fele nem rendelkezik EB-vel. Én sem. A gyógyszereket ugyanis mindig full áron veszem, ha kell. Fogorvosnál fullba fizetek. Labor, ha kell, fizetem fullba. (nyilván, a város legjobb orvosához megyek, jó, hogy van egy orvos barátnőm, aki tudja kik itt az ászok...)
Nem minden szakembernek jelent kihivást egy-egy téma... Van, aki le se szarja, s már azzal kezdi, hogy: na de a lóvé... Jobb lett volna hát bankárnak mennie...
Van, aki még gyógyulás után is elfelejti, hisz őt a gyógyitás érdekli, eme különleges folyamat, hogy minden egyes eset valami új, valami szakmai kihivás, s nem bezsebelendő biznisz...
No mindegy is. EB-m nekem sincs. Mindmáig nem mertek megbirságolni. Szerintem a bürokrácia olyan nagy, hogy nem képesek saját udvarukat sem átlátni... (szerencsémre)
Na pá, lelkem, légy ügyes, hisz a pénz nem minden, s végülis még azok is a tizparancsolat megitélése alá esnek, akik elvetik Istent...
névtelen - te nem influenzás vagy, vagy leszel, lelkem, hanem Mikházán hagyták nyitva a kaput és a kényszerzubbonyt felejtették el rád adni, meg a gyógyszereidet beadni, amikor sikerült megszöknöd onnan ... hehehe
4 megjegyzés:
No de ki nem volt ott? Haj, régen volt az, lelkem!
Node most azt akartam irni, az influenzajárvány. Hogy a moldáv hadsereg katonái oltások helyett fokhagymát kaptak, adagra, parancsra! Én is igy vészeltem át. Erre jön az egészségügyi miniszterem, s elkezd fenyegetőzni, hogy ha nem oltatom be magam, megbüntet, merthogy járványt terjesztek... Hát azt nem kérdem meg, hogy ki adott neki orvosi diplomát... Nofene. Mondtam neki: tessék, szabad az út! Én leszek az első román állampolgár, akit megbüntessenek ezért. Végül nem tette meg. Nem merte. Azolta csak fokhagymát eszek, be se oltatom magam semmiféle humbuggal, eszem nagyanyám almáit és szopogatom savanyú káposztáját... s nem hiszek semmiféle kimikáléban. Franciaországban az állam által megrendelt és közpénzekből a nagy gyógyszermoguloknak kifizetett oltóanyagok több mint három negyede a nyakukon száradt, raktárakban van, s nem tudják, mit kezdeni vele.
Az AEÁ-ban a lakosok több mint fele nem rendelkezik EB-vel. Én sem. A gyógyszereket ugyanis mindig full áron veszem, ha kell. Fogorvosnál fullba fizetek. Labor, ha kell, fizetem fullba. (nyilván, a város legjobb orvosához megyek, jó, hogy van egy orvos barátnőm, aki tudja kik itt az ászok...)
Nem minden szakembernek jelent kihivást egy-egy téma... Van, aki le se szarja, s már azzal kezdi, hogy: na de a lóvé... Jobb lett volna hát bankárnak mennie...
Van, aki még gyógyulás után is elfelejti, hisz őt a gyógyitás érdekli, eme különleges folyamat, hogy minden egyes eset valami új, valami szakmai kihivás, s nem bezsebelendő biznisz...
No mindegy is. EB-m nekem sincs. Mindmáig nem mertek megbirságolni. Szerintem a bürokrácia olyan nagy, hogy nem képesek saját udvarukat sem átlátni... (szerencsémre)
Na pá, lelkem, légy ügyes, hisz a pénz nem minden, s végülis még azok is a tizparancsolat megitélése alá esnek, akik elvetik Istent...
névtelen - te nem influenzás vagy, vagy leszel, lelkem, hanem Mikházán hagyták nyitva a kaput és a kényszerzubbonyt felejtették el rád adni, meg a gyógyszereidet beadni, amikor sikerült megszöknöd onnan ... hehehe
Örvendek, lelkem, hogy létem még mindig birizgálja fantáziádat, nem hagyván aztot nyugton.
na, azért ne túlozzunk!!
Megjegyzés küldése