szerda, augusztus 11, 2010

csak várni

mindig csak
nyugtalan vagyok,
mindegyre kinézek az utcára,
lesem, várom
sosem hittem volna,
hogy
valaha találkozni fogunk
de valami azt súgja, 
hogy egyszer majd
összetalálkoznak útjaink
lehet már régen találkoztunk
lehet gyermekkorunkban
az óvodában
lehet az utcán csak úgy
elmentünk egymás mellett
mint két idegen
...
meg akarlak érinteni
akarom érezni milyen illatod van
milyen magas vagy
hol vagy?
mikor jössz már?

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hihetetlen! Az embernek néha teljesen megáll az esze! Egy ilyen szép kis okos nőcske hogy egyedül éljen... Hihetetlen! Hogy még csak titkos szeretője se legyen... Az embernek néha teljesen megáll az esze! Hihetetlen!

Noémi írta...

mit tucc te névtelen??? ezekszerint nem sokat... arra nem gondoltál, hogy esetleg nem magamról írok?

Noémi írta...

névtelen, alias kóbor lovag.

Névtelen írta...

...van titkos szerető elég, csak jól tudja titkolni! Hihetetlen!

Noémi írta...

minél többen legyenek ... nemde? :-)))