"lovasok"

Mára egy hosszú útvonalat választottam lovagolni, csináltunk volna egy jó nagy kört, de egy telefonhívás megváltoztatta az irányt. Felhívtak, hogy beteg egy koca, ma nem evett semmit, reszket és nehezen lélegzik. Nem tudtam nemet mondani nyilván, és amíg megkezeltem a kocát és felnyergeltem Zeuszt, eltelt majdnem egy óra. Így egy rövidebb útvonalat választottam és odamentünk ahol kb. két hete megkergettük egymást, vagyis én meg akartam Zeuszt fogni, ő meg nem hagyta. Közben reméltem, hogy megtalálom az elveszett lovaglópálcát is. Amikor kiértünk az útra a mezőről, azt hittem nem látok jól, mert három lovast láttam úgy száz méterre tőlem, jöttek velem szembe két szürke és egy piros lóval plusz egy kb. féléves csikóval, két férfi volt és egy lány. Nekem ez szokatlan volt nagyon, mivel több mint egy éve járok Zeusszal a környéken és sohasem találkoztam lovassal, nemhogy lovasokkal. Nálunkfele nem nagyon szoktak járni tereplovaglásra, talán most kezd úgymond divatba jönni igazán a lovaglás. Szerintem csak amolyan alkalmi "kocalovasok" lehettek, külföldi turisták, akik néha idetévednek és a szájukat tátják, az ilyen nem is lovas, csak felültetik a ló hátára, aztán meg lépésben, néha ügetésben - szegény ló - végigcsinálják az útvonalat, néha magyaráz is valamit a vezető, lovaglástudás majdnem nulla, ezt csak a lovak érzik meg igazán mikor rángatják a szárat, rosszul ülnek rajtuk, nem tudjnak bánni egyáltalán velük, főleg akik városiak és fényképen láttak eddig lovat, vagy csak a tévében. Sajnos nincs jó véleményem az ilyen és ilyenszerű lovaglásról. Én igaz nem lovardába jártam lovagolni tanulni, nem edző tanított, aki tanított engem őt sem, de az alapokat elmondta, megmutatta, és aztán együtt is rájöttünk sokmindenre ami a lovaglást és a lovakkal való bánásmódot illeti. Én is voltam kezdő, de sokminden függ a hozzáállástól, a lovak szeretetétől és hogy menyire tudunk odafigyelni rájuk. És annyira megszerettem a lovaglást - elég rövid idő alatt - , hogy már egy hónapra rá ahogy elkezdtem lovagolni , már meg is vettem Zeuszt, és azóta sem bántam meg, habár voltak akik azt mondták, hogy rossz döntés volt. De ők sosem ültek lovon, nem is lovagoltak és nem is fognak. Ahhoz, hogy valaki jó lovas legyen, elengedhetetlen az hogy érezzük a lovat, eggyé legyünk a lóval, a két test ritmusosan, egyszerre mozogjon, a ló is megérzi mit akar a lovasa, nem kell pálca, egy enyhe érintés, előredőlés, egy mozdulat elég ahhoz hogy a ló megérezze mit is akar tőle a lovas.
A lovaglópálcát persze nem találtam meg, nem is fogom már szerintem, úgyis csak ritkán kell használjam, de jó ha van, mindig ott kell legyen kéznél. De szép nap, jó lovaglás volt.