A padon talált könyv

A parkban sétált egy napos nyári délelőttön, elgondolkozva, örült a jó időnek, fürdette arcát a napsütésben. Egy pad mellett ment el, amikor látta, hogy egy könyv van a padon, de senki sincs körülötte. Valaki ott felejtette volna? Nem nézte meg a címét, ilyen messziről nem is látta volna, de felkeltette az érdeklődését. Hátha egy jó könyv, hátha érdemes lenne elolvasni. Várt egy ideig, figyelte hogy valaki odamegy-e a padhoz a könyvért, de nem ment oda senki. Így már nyugodtan elvehette. Séta után hazament, elővette, forgatta, nézegette, belelapozott, beleolvasott. Nagyon tetszett neki ez a könyv, nem is bánta, hogy elhozta. Azontúl sokszor olvasott bele, el is olvasta, aztán megint elővette és újraolvasta, nem tudott betelni vele. Voltak neki más könyvei is, de most ez a könyv volt a kedvence. A régi könyvei közül is volt egy amit különösen szeretett, de volt amikor hiába látta a könyvet az asztalán, nem akart beleolvasni, mintha megharagudott volna rá, elhidegült volna tőle. Több könyv is volt amit szeretett, kedvelt, de ez a két könyv volt az amelyiket bármikor szívesen olvasott. Sokszor járt könyvesboltok kirakatai előtt a városban, és más könyvek is felkeltették érdeklődését, ilyenkor bement a boltba és levette a polcról a könyvet amit a kirakatban látott, de nem mindig tetszett meg annyira, hogy meg is vegye, sokat visszatett, de volt egy pár könyv amit mégis megvett. Ezeket elolvasta, volt amelyiket újra is olvasta. Ott voltak az asztalán, de valahogy nem jött, hogy újraolvassa őket. Egyik könyv, az utolsó amit megvett, mintha állandóan fel akarná kelteni a figyelmét, mindig felül volt, a többi könyv tetején, mintha valaki mindig felülre rakta volna és  fel akarta volna hívni a figyelmét rá, hogy olvassa el újra. De nem, az a könyv már nem kellett neki, akármennyit is volt felül, nem, nem, többet nem akarta elolvasni. Már annyi könyvet elolvasott már, hogy elhatározta magában azt, hogy felhagy az új könyvek olvasásával, hiába is lesznek majd a kirakatokban, csak azt a két könyvet amit régebb úgy kedvelt, azokat igen, újra és újra el fogja tudni olvasni majd. A régit azt biztos igen. A padon talált könyvet is talán ...
Nem akart olvasni több új könyvet.

pégaszosz

fejjel lefelé

vágtázz nemzet! itt a Ló Magic!

éjszaka

vacogok,

sötétség van

miért nem érezlek

magam mellett?

nem érzem

leheleted tarkómon, sem tested melegét.

hol vagy?

hova mentél?

kint fülledt meleg van,

csak a tücskök szólnak,

a hold világít sápadtan a

csillagok között.

csak Te nem vagy itt velem.

Rég. Messze vagy tőlem.

... pedig eljöhetnél ha akarnál.

álmatlanul forgolódom. Tovább.

trianon, 1920 június 4

ülni két ló között és behunyt szemmel hallgatni ahogy ropogtatják a szénát

betörés

korai kezdés

jerk it out

árnyék(om)

II csíkszéki huszártoborzó

Rex

Rex

rókakoma

délceg, simaarcú,

mindig sminkeli magát,

de ha

kabátja alá nézel,

farka van.

ő a rókakoma.

de nem négylábon jár ám,

hanem kettőn,

és amikor 

az utcán találkozol vele,

még tekintetétől is óvakodj

 mert elvarázsol,

megigéz,

lábadról levesz,

mert körbeudvarol,

és nagyokat hízeleg.

te vagy a királynője,

miközben még 

ki tudja hányat szédít,

 becsap, kiüríti zsebed,

észre sem veszed,

elszelel, faképnél hagy.

eközben álmokat ringatsz

magadban,

álmodj hát szépeket,

s közben ringasd is magad.

tavaszimai