ACTA egyezmény- Az Európai Parlamenté az utolsó szó
2012. február 1. - Európai Parlament/ EUvonal
Múlt héten, január 26-án írta alá a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást EU és huszonkét uniós tagállam. A sokat vitatott egyezményt, amelynek célja a szellemi tulajdonjogi védelem megerősítése, még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az
Anti-Counterfeit Trade Agreement, vagyis hamisítás elleni kereskedelmi
megállapodás célja a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogi védelem
megerősítése, a hamisítás visszaszorítása és az online tartalmakkal való
kalózkodás elleni fellépés. Az egyezményt az Egyesült Államok,
Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr,
Dél-Korea és Svájc is aláírta. Ezidáig Németország, Hollandia,
Észtország, Szlovákia, Ciprus nem ratifikálta a megállapodást.
Az Európai Bizottság 2011. június 24-én hozta nyilvánosságra vonatkozó javaslatait, az Európai Parlamentben a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság foglalkozik az üggyel. A fejlesztési, az ipari, a jogi és az állampolgári jogi szakbizottság is véleményt készít. Miután a szakbizottságok szavaztak a kapcsolódó jelentésről, a plenáris ülés elé kerül a dosszié, ahol várhatóan hangos összetűzéseket fog szítani a megállapodásról szóló vita. A képviselőkhöz folyamatosan érkeznek a megállapodással kapcsolatos panaszok, néhány képviselőcsoport, főleg azok, amelyek ellenzik az ACTA-t, honlapjukon vitákat is kezdeményeztek.
A megállapodás internetes szerzői jogokkal kapcsolatos része a leginkább vitatott, ugyanis ez foglalkozik a szerzői jogvédelem alá eső zeneszámok, irodalmi művek, filmek, videók letöltésével. A megállapodás ellenzői attól tartanak, hogy az nem határoz meg pontos szabályokat a tisztességes felhasználással kapcsolatban, valamint, hogy az információszabadsággal és a szólásszabadság elvével szemben a szerzői jogot erősebbnek tekinti. Így félő, hogy a jogtulajdonosok kezébe aránytalanul nagy hatalmat ad, amit azok az internet saját érdekeiknek megfelelő cenzúrázására használhatnak majd. Nagy felháborodás övezi a megállapodás azon megfogalmazását is, miszerint betiltaná az olyan termékeket, amelyek alkalmasak a szerzői jog megsértésére, a jogvédett tartalmak másolására vagy terjesztésére. További vitát eredményezett a megállapodás generikus gyógyszerekre vonatkozó része, miszerint ezen gyógyszereket sem lehetne elviekben másolni, azaz olcsóbb készítményeket előállítani. Összefoglalva, ellenzői attól tartanak, hogy a sok helyen homályosan megfogalmazott megállapodás jogi visszaélésekre adhat okot.
Vital Moreira, a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság elnöke szerint a megállapodás nem fogalmaz meg új tiltásokat, szigorúbb szabályokat, hanem a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos visszaélésekkel szembeni fellépést teszi hatékonyabbá. Az ACTA mellett állók hangsúlyozzák azt, hogy a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni. Az Európai Parlament képviselőin mindenesetre nagy a nyomás, amennyiben jóváhagyják a megállapodást, az kötelező érvényű lesz az EU-ban, ha pedig elutasítják, a megállapodás semmissé válik.
Az Európai Bizottság 2011. június 24-én hozta nyilvánosságra vonatkozó javaslatait, az Európai Parlamentben a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság foglalkozik az üggyel. A fejlesztési, az ipari, a jogi és az állampolgári jogi szakbizottság is véleményt készít. Miután a szakbizottságok szavaztak a kapcsolódó jelentésről, a plenáris ülés elé kerül a dosszié, ahol várhatóan hangos összetűzéseket fog szítani a megállapodásról szóló vita. A képviselőkhöz folyamatosan érkeznek a megállapodással kapcsolatos panaszok, néhány képviselőcsoport, főleg azok, amelyek ellenzik az ACTA-t, honlapjukon vitákat is kezdeményeztek.
A megállapodás internetes szerzői jogokkal kapcsolatos része a leginkább vitatott, ugyanis ez foglalkozik a szerzői jogvédelem alá eső zeneszámok, irodalmi művek, filmek, videók letöltésével. A megállapodás ellenzői attól tartanak, hogy az nem határoz meg pontos szabályokat a tisztességes felhasználással kapcsolatban, valamint, hogy az információszabadsággal és a szólásszabadság elvével szemben a szerzői jogot erősebbnek tekinti. Így félő, hogy a jogtulajdonosok kezébe aránytalanul nagy hatalmat ad, amit azok az internet saját érdekeiknek megfelelő cenzúrázására használhatnak majd. Nagy felháborodás övezi a megállapodás azon megfogalmazását is, miszerint betiltaná az olyan termékeket, amelyek alkalmasak a szerzői jog megsértésére, a jogvédett tartalmak másolására vagy terjesztésére. További vitát eredményezett a megállapodás generikus gyógyszerekre vonatkozó része, miszerint ezen gyógyszereket sem lehetne elviekben másolni, azaz olcsóbb készítményeket előállítani. Összefoglalva, ellenzői attól tartanak, hogy a sok helyen homályosan megfogalmazott megállapodás jogi visszaélésekre adhat okot.
Vital Moreira, a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság elnöke szerint a megállapodás nem fogalmaz meg új tiltásokat, szigorúbb szabályokat, hanem a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos visszaélésekkel szembeni fellépést teszi hatékonyabbá. Az ACTA mellett állók hangsúlyozzák azt, hogy a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni. Az Európai Parlament képviselőin mindenesetre nagy a nyomás, amennyiben jóváhagyják a megállapodást, az kötelező érvényű lesz az EU-ban, ha pedig elutasítják, a megállapodás semmissé válik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése