Ne féljetek az emberek bűneitől, testvéreim, bűnében is szeressétek az embert, mert ez már-már az isteni szeretet mása, és az evilági szeretet csúcsa. Szeressétek Istennek minden teremtményét, a mindenséget is, és minden egyes porszemet is. Szeressétek Istennek minden kis levelét, fénysugarát. Szeressétek az állatokat, szeressétek a növényeket, szeressetek minden tárgyat. ... Szeressétek az állatokat : az Isten megadta nekik a gondolkodás csíráját és a zavartalan örömet. Ne rontsátok, ne vegyétek hát el az örömüket, ne kínozzátok őket, és ne szálljatok szembe az isteni gondolattal. Ember, ne emeld magad az állatok fölé : azok ártatlanok, te pedig csak rothasztod a földet a nagyságoddal, amióta megjelentél rajta, és rothadásod nyomát hagyod magad után - ó, jaj, csaknem mindegyikünkkel így van ez!
A gyermekeket különösen szeressétek, mert ők is ártatlanok, akár az angyalok, és mintegy útmutatásul élnek, hogy megindítsanak bennünket, és hogy megtisztuljon a szívünk.


(Dosztojevszkij)