szerda, október 13, 2010

lenni veled

itt vagy,
végre megjöttél
megfogtad a kezem,
átöleltél, megcsókoltál
ránéztem az előtérben,
talán ő az, vagy talán nem?
csak sejtettem
hogy ő az
nem ilyennek képzeltem el
ránéztem egy kicsit félve,
miközben egy könyvet olvastam 
ő is rámnézett elhaladtában
 megsimogattam arcodat, átöleltelek, hozzádbújtam,ujjaimmal éreztelek
sosem szerettem még ennyire senkit, talán nem is fogok
alkonyodik, megy le a nap, várni kell, de mire?
jó lenne vízipipát szívni, vörösbort inni
szárnyra kelni, elrepülni, szállni
menni veled valahova
milyen jó illata van
a parfümödnek
még most is érzem illatát
kint meleg volt, napsütötte
messze el lehetett látni
a domboldalról
borzos lettem, 
de sebaj
mert így
is veled
lehettem
éjfél múlt
amikor beléptél 
szobámba
nagyon vártalak, 
mert rég nem láttalak


Nincsenek megjegyzések: